Az online kereskedelem svájci bicskája – interjú a magyar fejlesztésű UNAS webáruházmotor alapítójával

Olvasási idő: 5 perc
Unas webáruház bérlés

Kóczán Tamás és testvére a dotkom-lufi idején, az internetes vállalkozások első hőskorában ismerte fel, hogy érdemes lenne egy általános webshopmotort építeni. Nehéz elképzelni, de ekkor még alig egy éves és szinte ismeretlen a YouTube, a Facebook még csak egy kísérlet az iwiw-hez hasonló közösségi háló megvalósítására, a Google még csak egy keresőmotor, a magyar piacon pedig jó, ha tucatnyi webáruház létezik… a bravúros látnoki képességnek és bátorságnak köszönhetően az UNAS együtt nőtt a magyar e-kereskedelemmel: ma már több mint 4300 webáruházzal Magyarország meghatározó webshopszoftvere, és regionálisan is terjeszkedik.

Hogyan vezetett el a szakmai utatok az UNAS-ig?

Villamosmérnökként végeztem a 90-es évek végén. A tanulmányaim alatt már létezett ugyan informatika, de még a 286-os, 386-os PC-k korszakáról beszélünk. Az elsők között volt email címem Magyarországon. Automatizálási területen kezdtem dolgozni, gépgyártásban. Aztán egyszer a testvéremmel szükségünk lett egy háromméteres nyomtatókábelre, ami egyik soproni számítástechnikai boltban sem volt kapható. Úgyhogy megrendeltük egy webáruházból, ami annyira fapadosnak tűnt, hogy ez adta az ötletet, hogy ennél azért lehetne jobbat is csinálni. És innen egyenes út vezetett a gondolathoz, hogy ha már fejlesztünk egy ilyet, akkor nem egyszerűen csak valakinek eladjuk, hanem érdemes lenne úgy megcsinálni, hogy mások is használhassák. Már rögtön az 1.0 verzióhoz is adtunk kéthetes ingyenes kipróbálási lehetőséget, ami ma is az UNAS része és amit az összes magyar bérelhető webáruház lemásolt. Az indulás után egy nappal megvolt az első ügyfelünk. Egy irodaszeres bolt, valahol a körúton, Pesten. Aztán gyakorlatilag ez lett az életművünk.

UNAS

De hogyan álltatok egyáltalán neki a fejlesztésnek? Hogyan mertetek belevágni ebbe 2006-ban, amikor még a web 2.0 is csak egy homályos ígéret volt?

Akkor még nem létezett igazán webfejlesztői képzés, autodidakta módon tanultuk ki. Az első szoftver egy laptopon készült, otthon. Már az elején elhatároztuk, hogy nem fogunk nyílt forráskódú részleteket összeollózni, ezért alapjaiban ismertük a saját rendszerünket. Ez a mai napig előnye, mivel mindig tudjuk hova kell nyúlni bármilyen fejlesztés, bővítés esetén.

Kezdetben sok volt a fanyalgó, sokan kétkedtek. Akkoriban az volt a korszellem, hogy aki komolyan gondolja az internetes jelenlétet, az magának fejleszt. Ezt kihasználva sok informatikai vállalkozás csinálta azt, hogy az első elérhető, nyílt forráskódú, úgynevezett “open source” rendszerekre alapoztak, arra ráhúztak egy sablont, arra ment egy design sablon és kész volt a webshop, akkori árakon mondjuk 300 ezer forintért. Erre jöttünk mi és havi 5000 forintért adtunk egy olyan terméket, amit folyamatosan, proaktívan fejlesztettünk, mindig reagálva az újdonságokra, extra költségek nélkül, ami idővel komoly versenyelőnnyé vált.

Ugyanis a korai, egyedi webshopoknak hamar kiütközött az a problémája, hogy az internet világának változásaira egy fix rendszer nem tud reagálni, időnként frissíteni kell. De ha már nem elérhető a fejlesztő, akkor ez problémás és sokszor iszonyúan drága. Ezért néhány évente egyszerűbbé vált újraépíteni nulláról a weboldalt és a webshopot. Ezért is lehetett, hogy egy idő után egyre többen a saját fejlesztésű rendszereiket is feladva “leigazoltak” az UNAS-hoz.

A kétezres évek végén az internetes kereskedelem annyit jelentett, hogy volt néhány nagyobb hazai webshop és voltak a kisebb próbálkozók, tipikusan olyan számítástechnikai szaküzletek, amik a lakótelepi garázsboltjukból az internet irányába keresték a kitörési pontot. Ők első körben megpróbáltak valamilyen ingyenes, vagy valaki által felturbózott open source rendszerrel webáruházat felépíteni. Ezekben rendszerint nem voltak magyar integrációk, sokszor még magyar fordítás sem. Például nem lehetett rajtuk megoldani a magyar bankok bankkártyaelfogadó rendszereivel való összeköttetést vagy a magyar árösszehasonlító oldalak felé nem tudtak megfelelő adatbázist produkálni. Mi, talán ezek miatt az integrációk miatt lettünk közkedveltek.

Milyen egyéb szolgáltatások kapcsolódnak az UNAS-hoz?

Jó példa lehet erre az előbb említett automatikus kapcsolat az árösszehasonlító oldalakkal, mint amilyen az Árgép vagy az Árukereső. Ezek kulcsfontosságúak a webes vásárlásban, mindenki használja őket, ezért ha egy webshop nem létesít velük kapcsolatot és nem tölti fel a termékeit oda is, akkor komoly bevételektől eshet el, főleg ha versenyképesek az árai. Az UNAS-ban csak be kell pipálni, hogy a közel 100 ilyen weboldalból, melyeken szeretne megjelenni a kedves ügyfél a termékeivel és kész. Egy újabb fontos marketingeszköz el van intézve.

A marketingnél maradva, naponta jelennek meg a piacon olyan eszközök, amelyek nagyon hasznosak egy webáruház üzemeltetőnek. Ezeket vagy saját funkcionalitásban valósítjuk meg, vagy integráljuk a külső szolgáltatást. Ilyenek többek között az első vásárlást elősegítő, a konverziónövelő, vagy a visszatérést ösztönző megoldások. Ezek mellett chatfunkciók, on-site ajánlók, intelligens popupok, up- és cross-sale funkciók is egyaránt részei már a rendszerünknek.

Beköthetőek a webáruházhoz a Facebook és a Google hirdetési rendszerei is, így pontosan mérhető a marketig tevékenység megtérülése. Használható szinte minden futárcég csomagfeladó rendszere közvetlenül a webáruház admin felületéről. 30 féle számlázó vagy ügyviteli rendszerrel van kiépített illesztés. Az UNAS olyan, mint egy svájci bicska, tele van eszközökkel, amelyekből minden webshop azt használ, amit akar. Minden új funkcióval és lehetőséggel a rendszer értéke nő, és külön-külön nem kell fizetnie az ügyfeleknek a folyamatos fejlesztésekért, csupán a havidíjat, amivel bérli az áruházát.

Az integráció részünkről mindig egy proaktív folyamat, vagyis folyamatosan feltérképezzük a piacot és megkeressük az új szereplőket. Bár mostanában már nem is kell keresnünk őket, hiszen a piaci súlyunknak köszönhetően, ha valaki webáruház-üzemeltetőknek szeretne valamilyen szolgáltatást eladni, az nálunk jelentkezik, hiszen a piac ötödét eléri rajtunk keresztül. Ezzel lépést tartani egy saját fejlesztésű webshopnak szinte lehetetlen. Ezért történik meg manapság, hogy rengetegen migrálnak hozzánk más rendszerekből.

Hol tart az UNAS most, mik a sarokszámok?

Ahhoz képest, hogy egy 50MB-os bérelt tárhellyel kezdtük, most egy több ponton álló, földrajzilag független, redundáns, felhőalapú szerverparkunk van. Jelenleg 4300 webáruház működik a rendszerben, túlnyomórészt Magyarországon, de Romániában, Bulgáriában és Szlovákiában is jelen vagyunk már. Tavaly költöztünk új irodaházba, összesen húszan vagyunk itt a cégnél, de rengeteg külső szakértővel dolgozunk együtt, akik az ügyfeleinknek is nyújtanak szolgáltatásokat, marketingtől kezdve jogi tanácsadáson keresztül, szinte mindent.

Mekkora kihívás egy webshop motort lokalizálni, egy idegen piacra belépni?

Szoftveres területen közismert tény, hogy nehéz átlépni a határokat, ellentétben azzal a képpel, hogy az online térben nincsenek határok. Kelet-Európa azonban nem olyan módon része a globális webnek, mint az angolszász országok. A román vagy bolgár piacon nehezen fogadják be a külföldit, mint ahogy egy cseh webáruházmotor is jelen van a magyar piacon és neki sincs könnyű dolga a terjeszkedéssel. Bulgáriában például franchise rendszerben oldottuk meg, ki van szervezve a tevékenység egy külső szereplőnek, mi a technikai hátteret adjuk.

Mivel a magyarok nyelvismerete nem túl erős, itthon a magyar nyelvű admin felület alapkövetelmény, ráadásul egy ilyen rendszerben, a komplex funkcionalitás miatt, segédletekkel és tudásanyagokkal együtt iszonyatos szövegtömeg van, több millió karakter. A meglévő ügyfeleinknek a töredékét sem tudtuk volna megszólítani, ha eleve angolul indulunk. Ugyanezért terjeszkednek nehezen itthon a globális szereplők, túl a kulturális sajátosságokon.

Mik a piac tendenciái? Milyen kilátásokra számíthat az, aki mostanában indít webshopot?

Ma már nem ajánlanánk, hogy valaki országos számítástechnikai boltot nyisson, tény és való, hogy sokat változott a piac az elmúlt 10 évben. Ami most jön fel, az a helyi szempont: kézműves illetve lokálisan terjesztett termékek, regionális, városon belüli vállalkozások. Igaz, hogy a piac felső szegmense telítődik, de ma az elindulás lehetőségei is sokkal jobbak, mint akár csak öt éve. Összességében 10-20 ezer forintos havi költséggel, nulla befektetéssel lehet webáruházat üzemeltetni, akár integrált és automatizált online szolgáltatásokkal és kiszervezett logisztikával. Erre azért már sok mindenki képes lehet, és egyre többen éreznek hozzá kedvet is.

Picture of Gergő Benedek

Gergő Benedek

Startup-kommunikációs szakértő, sharing economy evangelista. 2002 óta blogol, nyughatatlanul kutatja a leginnovatívabb témákat és platformokat.

Kapcsolódó cikkek

Összetett keresés

CÍMKÉK

GYŰJTEMÉNYEK

Tudnivalók induló webáruházaknak

49 cikk

Szervezd ki webáruházad logisztikáját

35 cikk

Növeld bevételeidet mások termékeinek értékesítésével

26 cikk

Marketing tippek webáruházaknak

63 cikk

Emeld a webshopodat a következő szintre

63 cikk