garancia_jotallas_csere

Garancia, jótállás, csere – Mi az amit feltétlenül tudnod kell 2022-ben?

Egy webáruház üzemeltetése során fontos, hogy tisztában legyünk a vállalkozásunkhoz kapcsolódó  előírásokkal, melyek ugyanúgy érvényesek, mintha üzletben árulnánk termékeinket. 

Jelen cikkben tisztázzuk a garancia, a jótállás és a csere fogalmát, illetve kiemelten foglalkozunk a jótállás szabályaival, hiszen 2021-ben, és már idén 2022-ben is jelentős változások történtek ezen a területen.

Garancia, jótállás, esetleg mindkettő?

Ha a modern, főként fogyasztó és vállalkozás között fennálló, mai értelemben vett kereskedelem egyik kulcsszavát keresnénk, jó eséllyel pályázna a címre a „garancia”.

Ez már csak azért is érdekes, mert a hatályos magyar jog nem ismeri a garancia fogalmát – a 2013. évi V. törvény, vagyis a Polgári Törvénykönyv 6:171. § jótállásként definiálja – de ez ne tévesszen meg minket, a két fogalom azonos jelentésű.

A garancia egyik legfőbb érdekessége például a szavatossághoz képest, hogy itt alapvetően egy vállalt kötelezettségről van szó. Ennek megfelelően tehát, amennyiben az egyik fél vállalta a jótállást meghatározott ideig, úgy arra az időre a jótállásban meghatározottak szerint köteles helytállni hibás teljesítés esetén. 

Mindemellett természetesen létezik a törvényileg kötelező jótállás is, a 151/2003. Korm. rendelet határozza meg, hogy milyen esetekben köteles a vállalkozás garanciát vállalni. 

Fő kritériuma az, amikor az adott termék új és 10.000 Ft feletti értékű, de a fenti kormányrendelet melléklete pontosan meghatározza, hogy mely termékek esetén kötelező egy vállalkozásnak, webáruháznak jótállást biztosítania.

A jótállás igazi sajátossága a bizonyítási teher megfordulásában áll. Alapesetben ugyanis, az eladó értékesít egy terméket, és amennyiben a vásárlás után az elromlik,  1 éven túl a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy a hiba már a vásárláskor megvolt az áruban. Garancia (jótállás) esetén – a jótállási idő alatt – azonban éppen fordítva: az eladó kötelessége, hogy bizonyítsa, hogy a meghibásodás már a fogyasztó felelőssége.

A jótállás intézménye tehát egyértelműen szigorúbb a vállalkozásra nézve, mint a kellékszavatosság.

A jótállás pontos feltételeit tehát a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet rendezi. A rendeletet csak a Polgári Törvénykönyv szerinti fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott, és a rendelet 1. mellékletben felsorolt új tartós fogyasztási cikkek adás-vétele esetén kell alkalmazni.

milyen_valtozasokat_hoztak_az_elmult_evek

Milyen változásokat hoztak az elmúlt évek?

Érdemes kitérni a 2021-es főbb változásokra, ugyanis a korábbi egységes 1 éves jótállás helyett tavaly január 1-je óta a szabályok így rendelkeznek: 

A jótállás időtartama:

  • 10 000 forintot elérő, de 100 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén, egy év.
  • 100 000 forintot meghaladó, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén, két év.
  • 250 000 forint eladási ár felett, három év.

E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. A jótállási határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy az üzembe helyezés napjával kezdődik – ha az üzembe helyezést a vállalkozás vagy annak megbízottja végzi.

Fontos, hogy amennyiben a fogyasztó a fogyasztási cikket az átadástól számított hat hónapon túl helyezteti üzembe, akkor a jótállási határidő kezdő időpontja a fogyasztási cikk átadásának napja.

Figyelnünk kell arra, hogy a javítási idővel növekszik a jótállás időtartama, tehát a vállalkozásra nagyobb nyomás hárul, hogy a lehető legrövidebb időn belül elvégezze a javítást: “a fogyasztási cikk kijavítása esetén a jótállás időtartama meghosszabbodik a javításra átadás napjától kezdve azzal az idővel, amely alatt a fogyasztó a fogyasztási cikket a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatta.”

lassuk_a_reszleteket

Lássuk a részleteket

A következőkben blokkokban mutatjuk be a további változásokat, talán így egyszerűbb átlátni és értelmezni a bonyolultnak tűnő szabály-összességet:

  • Törekedni kell a 15 napra
    A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 9/2014. (IV. 29.) NGM rendelet 5. §-a alapján a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb 15 napon belül elvégezze. Ha a kijavítás vagy a kicserélés időtartama a 15 napot meghaladja, akkor a vállalkozás a fogyasztót tájékoztatni köteles a kijavítás vagy a csere várható időtartamáról. A tájékoztatás a fogyasztó előzetes hozzájárulása esetén, elektronikus úton vagy a fogyasztó általi átvétel igazolására alkalmas más módon történik.
  • Ha kiderül, hogy nem javítható a termék
    Ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk első alkalommal történő javítása során a vállalkozás részéről megállapítást nyer, hogy a fogyasztási cikk nem javítható, a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket 8 napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a vételárat 8 napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.
  • Ha negyedszer is elromlik a termék
    Ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk 3 alkalommal történő kijavítást követően ismét meghibásodik – ha a fogyasztó nem igényli a vételár arányos leszállítását, és a fogyasztó nem kívánja a fogyasztási cikket a vállalkozás költségére kijavítani vagy mással kijavíttatni, a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket 8 napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk kicserélésére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a vételárat 8 napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.
  • Ha nem sikerül 30 napon belül kijavítani
    Ha a fogyasztási cikk kijavításra a kijavítási igény vállalkozás részére való közlésétől számított 30. napig nem kerül sor, – a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában – a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket a harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követő 8 napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a vételárat a harmincnapos kijavítási határidő eredménytelen elteltét követő 8 napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.
  • Kötelező a jótállási jegy!
    A rendelet előírja, hogy a vállalkozás köteles a fogyasztási cikkel együtt a jótállási jegyet a fogyasztó rendelkezésére bocsátani olyan formában, amely a jótállási határidő végéig biztosítja a jótállási jegy tartalmának jól olvashatóságát. A jótállási jegyet közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven kell megfogalmazni.
    Vannak kötelező elemei a jótállási jegynek, ez azért nagyon fontos kérdés, mert gyakran kérdezik a webshop tulajdonosok, hogy lehetséges-e a jótállási jegyet egyből a számlával azonosítani, vagy azzal együtt küldeni.
    Ha valaki szeretné a számlát egyben jótállási jegyként használni, akkor az alábbi elemeknek is szerepelnie kell a számlán (és így több oldalas lenne maga a számla):
  • A jótállási jegyen fel kell tüntetni:
    a) a vállalkozás nevét, címét,
    b) a fogyasztási cikk megnevezését és típusát, valamint – ha van – gyártási számát,
    c) a gyártó nevét, címét, ha a gyártó nem azonos a vállalkozással,
    d) a szerződéskötés, valamint a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadásának, vagy a fogyasztási cikk üzembe helyezésének időpontját,
    e) a fogyasztó jótállásból eredő jogait, azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét és feltételeit (kitérve arra, hogy mi történik akkor, ha nem javítható a termék, vagy nem javítható 30 napon belül, vagy ha negyedszer is elromlik, illetve megemlítve a 3 munkanapon belüli cserét),
    f) az arról szóló tájékoztatást, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó békéltető testület eljárását is kezdeményezheti,
    g) a vállalkozás bélyegzőlenyomatát és a kiállítás során a képviseletében eljáró személy aláírását, vagy elektronikus dokumentumon való átadás esetén az elektronikus aláírást.

Látható tehát, hogy rendkívül sok információt kell, hogy tartalmazzon a jótállási jegy, így továbbra is javasolt a számlától külön kezelni, és úgy átadni a fogyasztó részére.

2022. január 1-től még egy új jótállási szabály is bővíti a palettát: Bevezetésre került ugyanis a gyártói jótállás fogalma, ami azt jelenti, hogy ha a gyártó meghatározott áru tekintetében meghatározott időtartamra a tartósságra vonatkozó jótállást nyújt, a fogyasztó közvetlenül a gyártótól követelheti a tartósságra vonatkozó jótállás teljes időtartama alatt, hogy az áru hibáját javítsa ki, vagy az árut cserélje ki, a kellékszavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályok szerint. Tehát ez a fajta jótállási lehetőség a gyártókra és nem a webshop üzemeltetőkre vonatkozik.

csere

Csere

A csere fogalmát több aspektusból is megközelíthetjük, mi kettővel foglalkozunk érdemben:

Az egyik, ha a fogyasztó a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendeletben felsorolt kötelező jótállás alá tartozó termékek meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított 3 munkanapon belül érvényesít csereigényt. Ebben az esetben a vállalkozás nem hivatkozhat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:159. § (2) bekezdés a) pontja értelmében aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.

A másik eset amikor cserére kerülhet sor, illetve ez nem is csere igazából, ha esetlegesen nem jó méretű vagy fazonú a ruhanemű, cipő. Ekkor a csere megvalósítására a legjobb megoldás, ha megkérjük a fogyasztót, hogy éljen a jogszabályban rögzített 14 napos elállási jogával, küldje vissza a terméket; majd adjon le egy új rendelést, jöjjön létre egy teljesen új szerződés. Ez jogilag átlátható, és a fogyasztó csere igényét is tudjuk orvosolni.

Látható, hogy rendkívül szerteágazó és gyakran változó a webshopokra vonatkozó jogszabályi környezet, ezért egyre nagyobb az igény a webshop ÁSZF folyamatos frissítésére.  Kiváló megoldás erre az internetjogi ügyvédek által működtetett és akár milliós garanciát biztosító VirtualJog legaltech alkalmazás, amely automatizálja a folyamatokat, így biztosítva azt, hogy jogszabály-változás esetén azonnal módosulnak a szabályzatok az adott webáruházban.

Vendégszerzőink külsős szakértők, nem a Webshippy munkatársai. A Webshippy Kft. kizár minden felelősséget a fenti cikkben található információk felhasználásából fakadó következményekért.

A Webshippy Akadémia hírlevelei segítenek, hogy még sikeresebb legyen vállalkozásod!

Tapasztalt szakértőink és külső partnereink osztják meg Veled tudásukat blog cikkek, videós tartalmak és webinarok keretében. Ne maradj le, iratkozz fel!