Garancia, jótállás, csere – Mi az amit feltétlenül tudnod kell 2022-ben?

Olvasási idő: 5 perc
garancia_jotallas_csere

Egy webáruház üzemeltetése során fontos, hogy tisztában legyünk a vállalkozásunkhoz kapcsolódó  előírásokkal, melyek ugyanúgy érvényesek, mintha üzletben árulnánk termékeinket. 

Jelen cikkben tisztázzuk a garancia, a jótállás és a csere fogalmát, illetve kiemelten foglalkozunk a jótállás szabályaival, hiszen 2021-ben, és már idén 2022-ben is jelentős változások történtek ezen a területen.

Garancia, jótállás, esetleg mindkettő?

Ha a modern, főként fogyasztó és vállalkozás között fennálló, mai értelemben vett kereskedelem egyik kulcsszavát keresnénk, jó eséllyel pályázna a címre a „garancia”.

Ez már csak azért is érdekes, mert a hatályos magyar jog nem ismeri a garancia fogalmát – a 2013. évi V. törvény, vagyis a Polgári Törvénykönyv 6:171. § jótállásként definiálja – de ez ne tévesszen meg minket, a két fogalom azonos jelentésű.

A garancia egyik legfőbb érdekessége például a szavatossághoz képest, hogy itt alapvetően egy vállalt kötelezettségről van szó. Ennek megfelelően tehát, amennyiben az egyik fél vállalta a jótállást meghatározott ideig, úgy arra az időre a jótállásban meghatározottak szerint köteles helytállni hibás teljesítés esetén. 

Mindemellett természetesen létezik a törvényileg kötelező jótállás is, a 151/2003. Korm. rendelet határozza meg, hogy milyen esetekben köteles a vállalkozás garanciát vállalni. 

Fő kritériuma az, amikor az adott termék új és 10.000 Ft feletti értékű, de a fenti kormányrendelet melléklete pontosan meghatározza, hogy mely termékek esetén kötelező egy vállalkozásnak, webáruháznak jótállást biztosítania.

A jótállás igazi sajátossága a bizonyítási teher megfordulásában áll. Alapesetben ugyanis, az eladó értékesít egy terméket, és amennyiben a vásárlás után az elromlik,  1 éven túl a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy a hiba már a vásárláskor megvolt az áruban. Garancia (jótállás) esetén – a jótállási idő alatt – azonban éppen fordítva: az eladó kötelessége, hogy bizonyítsa, hogy a meghibásodás már a fogyasztó felelőssége.

A jótállás intézménye tehát egyértelműen szigorúbb a vállalkozásra nézve, mint a kellékszavatosság.

A jótállás pontos feltételeit tehát a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet rendezi. A rendeletet csak a Polgári Törvénykönyv szerinti fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott, és a rendelet 1. mellékletben felsorolt új tartós fogyasztási cikkek adás-vétele esetén kell alkalmazni.

milyen_valtozasokat_hoztak_az_elmult_evek

Milyen változásokat hoztak az elmúlt évek?

Érdemes kitérni a 2021-es főbb változásokra, ugyanis a korábbi egységes 1 éves jótállás helyett tavaly január 1-je óta a szabályok így rendelkeznek: 

A jótállás időtartama:

  • 10 000 forintot elérő, de 100 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén, egy év.
  • 100 000 forintot meghaladó, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén, két év.
  • 250 000 forint eladási ár felett, három év.

E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. A jótállási határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy az üzembe helyezés napjával kezdődik – ha az üzembe helyezést a vállalkozás vagy annak megbízottja végzi.

Fontos, hogy amennyiben a fogyasztó a fogyasztási cikket az átadástól számított hat hónapon túl helyezteti üzembe, akkor a jótállási határidő kezdő időpontja a fogyasztási cikk átadásának napja.

Figyelnünk kell arra, hogy a javítási idővel növekszik a jótállás időtartama, tehát a vállalkozásra nagyobb nyomás hárul, hogy a lehető legrövidebb időn belül elvégezze a javítást: “a fogyasztási cikk kijavítása esetén a jótállás időtartama meghosszabbodik a javításra átadás napjától kezdve azzal az idővel, amely alatt a fogyasztó a fogyasztási cikket a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatta.”

lassuk_a_reszleteket

Lássuk a részleteket

A következőkben blokkokban mutatjuk be a további változásokat, talán így egyszerűbb átlátni és értelmezni a bonyolultnak tűnő szabály-összességet:

  • Törekedni kell a 15 napra
    A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 9/2014. (IV. 29.) NGM rendelet 5. §-a alapján a vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb 15 napon belül elvégezze. Ha a kijavítás vagy a kicserélés időtartama a 15 napot meghaladja, akkor a vállalkozás a fogyasztót tájékoztatni köteles a kijavítás vagy a csere várható időtartamáról. A tájékoztatás a fogyasztó előzetes hozzájárulása esetén, elektronikus úton vagy a fogyasztó általi átvétel igazolására alkalmas más módon történik.
  • Ha kiderül, hogy nem javítható a termék
    Ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk első alkalommal történő javítása során a vállalkozás részéről megállapítást nyer, hogy a fogyasztási cikk nem javítható, a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket 8 napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a vételárat 8 napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.
  • Ha negyedszer is elromlik a termék
    Ha a jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk 3 alkalommal történő kijavítást követően ismét meghibásodik – ha a fogyasztó nem igényli a vételár arányos leszállítását, és a fogyasztó nem kívánja a fogyasztási cikket a vállalkozás költségére kijavítani vagy mással kijavíttatni, a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket 8 napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk kicserélésére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a vételárat 8 napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.
  • Ha nem sikerül 30 napon belül kijavítani
    Ha a fogyasztási cikk kijavításra a kijavítási igény vállalkozás részére való közlésétől számított 30. napig nem kerül sor, – a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában – a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket a harmincnapos határidő eredménytelen elteltét követő 8 napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a vételárat a harmincnapos kijavítási határidő eredménytelen elteltét követő 8 napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni.
  • Kötelező a jótállási jegy!
    A rendelet előírja, hogy a vállalkozás köteles a fogyasztási cikkel együtt a jótállási jegyet a fogyasztó rendelkezésére bocsátani olyan formában, amely a jótállási határidő végéig biztosítja a jótállási jegy tartalmának jól olvashatóságát. A jótállási jegyet közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven kell megfogalmazni.
    Vannak kötelező elemei a jótállási jegynek, ez azért nagyon fontos kérdés, mert gyakran kérdezik a webshop tulajdonosok, hogy lehetséges-e a jótállási jegyet egyből a számlával azonosítani, vagy azzal együtt küldeni.
    Ha valaki szeretné a számlát egyben jótállási jegyként használni, akkor az alábbi elemeknek is szerepelnie kell a számlán (és így több oldalas lenne maga a számla):
  • A jótállási jegyen fel kell tüntetni:
    a) a vállalkozás nevét, címét,
    b) a fogyasztási cikk megnevezését és típusát, valamint – ha van – gyártási számát,
    c) a gyártó nevét, címét, ha a gyártó nem azonos a vállalkozással,
    d) a szerződéskötés, valamint a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadásának, vagy a fogyasztási cikk üzembe helyezésének időpontját,
    e) a fogyasztó jótállásból eredő jogait, azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét és feltételeit (kitérve arra, hogy mi történik akkor, ha nem javítható a termék, vagy nem javítható 30 napon belül, vagy ha negyedszer is elromlik, illetve megemlítve a 3 munkanapon belüli cserét),
    f) az arról szóló tájékoztatást, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó békéltető testület eljárását is kezdeményezheti,
    g) a vállalkozás bélyegzőlenyomatát és a kiállítás során a képviseletében eljáró személy aláírását, vagy elektronikus dokumentumon való átadás esetén az elektronikus aláírást.

Látható tehát, hogy rendkívül sok információt kell, hogy tartalmazzon a jótállási jegy, így továbbra is javasolt a számlától külön kezelni, és úgy átadni a fogyasztó részére.

2022. január 1-től még egy új jótállási szabály is bővíti a palettát: Bevezetésre került ugyanis a gyártói jótállás fogalma, ami azt jelenti, hogy ha a gyártó meghatározott áru tekintetében meghatározott időtartamra a tartósságra vonatkozó jótállást nyújt, a fogyasztó közvetlenül a gyártótól követelheti a tartósságra vonatkozó jótállás teljes időtartama alatt, hogy az áru hibáját javítsa ki, vagy az árut cserélje ki, a kellékszavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályok szerint. Tehát ez a fajta jótállási lehetőség a gyártókra és nem a webshop üzemeltetőkre vonatkozik.

csere

Csere

A csere fogalmát több aspektusból is megközelíthetjük, mi kettővel foglalkozunk érdemben:

Az egyik, ha a fogyasztó a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendeletben felsorolt kötelező jótállás alá tartozó termékek meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított 3 munkanapon belül érvényesít csereigényt. Ebben az esetben a vállalkozás nem hivatkozhat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:159. § (2) bekezdés a) pontja értelmében aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.

A másik eset amikor cserére kerülhet sor, illetve ez nem is csere igazából, ha esetlegesen nem jó méretű vagy fazonú a ruhanemű, cipő. Ekkor a csere megvalósítására a legjobb megoldás, ha megkérjük a fogyasztót, hogy éljen a jogszabályban rögzített 14 napos elállási jogával, küldje vissza a terméket; majd adjon le egy új rendelést, jöjjön létre egy teljesen új szerződés. Ez jogilag átlátható, és a fogyasztó csere igényét is tudjuk orvosolni.

Látható, hogy rendkívül szerteágazó és gyakran változó a webshopokra vonatkozó jogszabályi környezet, ezért egyre nagyobb az igény a webshop ÁSZF folyamatos frissítésére.  Kiváló megoldás erre az internetjogi ügyvédek által működtetett és akár milliós garanciát biztosító VirtualJog legaltech alkalmazás, amely automatizálja a folyamatokat, így biztosítva azt, hogy jogszabály-változás esetén azonnal módosulnak a szabályzatok az adott webáruházban.

Vendégszerzőink külsős szakértők, nem a Webshippy munkatársai. A Webshippy Kft. kizár minden felelősséget a fenti cikkben található információk felhasználásából fakadó következményekért.

A Webshippy Akadémia hírlevelei segítenek, hogy még sikeresebb legyen vállalkozásod!

Tapasztalt szakértőink és külső partnereink osztják meg Veled tudásukat blog cikkek, videós tartalmak és webinarok keretében. Ne maradj le, iratkozz fel!

Dr. Krausz Miklós

Dr. Krausz Miklós

Dr. Krausz Miklós LLM ügyvéd, a Net-jog.hu és VirtualJog legaltech alkalmazás alapítója. Adatvédelmi, adatbiztonsági és internetjogi szakjogász, aki 10+ éve foglalkozik weboldalak jogi szabályzatainak elkészítésével. Ügyvéd kollégáival az elmúlt évek során sokezer weboldal ÁSZF-ét és adatkezelési tájékoztatóját készítették el, számos internetjogi perben vettek részt.

Kapcsolódó cikkek

Összetett keresés

CÍMKÉK

GYŰJTEMÉNYEK

Tudnivalók induló webáruházaknak

42 cikk

Szervezd ki webáruházad logisztikáját

35 cikk

Növeld bevételeidet mások termékeinek értékesítésével

26 cikk

Marketing tippek webáruházaknak

58 cikk

Emeld a webshopodat a következő szintre

58 cikk