Talán a hírlevél-feliratkozók gyűjtése volt az első olyan komolyabb felület, ahol marketing kapcsán legtöbben elkezdtek használni valamilyen adatvédelemhez kapcsolódó jóváhagyáskérést.
Már a GDPR hatálybalépését megelőző jó néhány évben is egyre több landing page-en, nyereményjátékban, weboldalon jelentek meg feliratkozó űrlapok mellett a különböző bepipálható mezők és persze azok a feliratok és tájékoztatók, amelyek az adatbázis-építés törvényességére utaltak.
Az adatbázis-építésnek, e-mail-címek gyűjtésének már évekkel ezelőtt is megvolt a megfelelő jogi feltételrendszere, és érdekes módon ezen a GDPR sem változtatott jelentősen. De a címgyűjtés és a hírlevélküldés és eDM során nagyon sok különböző kérdés merül fel, amit szem előtt kell tartani.
Természetesen maga a téma olyan gazdag, hogy egy könyvet meg tudna tölteni, de 5 fontos kérdést az alábbiak során igyekszünk végignézni.
1. Hírlevél feliratkozás, e-mail-cím és a kapcsolatfelvétel
E-mail címet több, különböző céllal kérhetünk el a célcsoportunk tagjaitól. Ez zavart szokott okozni, hiszen első ránézésre csak e-mailt és nevet kérnek be hasonló felületeken, miért van az, hogy valamelyiken egy hozzájárulási pipa van, van amelyiken kettő, van amelyiken pedig egy sincsen?
Például ha azért kérjük el valakinek az e-mail-címét, mert szeretnénk megkönnyíteni a kapcsolatfelvételt, az egészen más helyzetet jelent, mintha azért kérnénk el, mert hírlevelet (pontosabban eDM-et) szeretnénk küldeni neki.
Ezért általában, amikor a weboldalon egy kapcsolatfelvételi űrlapon kérünk be adatokat, olyankor nem kérünk jóváhagyást egy külön checkbox segítségével. Persze az adatkezelési tájékoztató linkjét megjelenítjük az űrlap mellett, vagy legalább a láblécből elérhetővé tesszük annak érdekében, hogy a kötelező tájékoztatásnak eleget tegyünk, de nem várunk el plusz jóváhagyást.
Az űrlap szövegkörnyezetéből kiderül (ki kell derülnie), hogy itt nem azért adja meg az adatait, hogy utána mi hírlevelet küldjünk neki, hanem azért, hogy igénybe tudja venni a szolgáltatásunkat. Nyilván utána nem is küldhetünk neki hírlevelet.
Persze mindez csak akkor igaz, ha nem hozzájárulás alapon kezeljük az így kapott e-mail címet, hanem mondjuk szerződés előkészítése jogalappal, hiszen egy üzleti oldalon például azért veszi fel velünk a kapcsolatot a levélíró, hogy ajánlatot kérjen és azt meg is kapja.
Természetesen ennek az a következménye, hogy a megadott adatokat nem is használjuk fel később marketingcélokra, csak arra a célra, amire azt megkaptuk. Más a helyzet, ha kifejezetten azért kérünk el adatokat, mert azt marketingcélokra szeretnénk használni.
2. Hírlevél vagy eDM?
Adatbázist, listát már a marketing őskorában is csalival, hírlevélre feliratkozással épített minden marketinggel valamit is kezdő kisebb-nagyobb cég. Küldtek hírlevelet, eDM-et, ezeket pedig igyekeztek trükkösen elnevezni, például különböző magazinoknak.
De mi is a különbség a hírlevél és az eDM között?
Tisztázzuk: a hírlevél küldése nem egyenlő az eDM küldésével. Az eDM közvetlen üzletszerzési céllal küldött ajánlat, ami vásárlásra, szolgáltatás igénybevételére ösztönöz, vagyis tulajdonképpen egy gazdasági reklámot tartalmazó elektronikus levél.
A sima hírlevél ezzel szemben reklámot nem tartalmazó üzenet. Például az a célja, hogy rendszerüzenetet, vagy egy jól behatárolható témában megjelenő újdonságokat, híreket eljuttassa a listán lévőkhöz, és nem irányul reklámozásra.
A hírlevél feliratkozás, illetve maga a hírlevél tehát egy olyan kapcsolattartási formátum, amelyben rendszeresen újdonságokról, érdekességekről, hasznos dolgokról tájékoztatjuk a feliratkozókat, közvetlen értékesítési cél nélkül.
Az eDM viszont olyan, ahol értékesítési ajánlatokat juttatunk el nekik.
A gyakorlatban elmondhatjuk, hogy legtöbbször hírlevél feliratkozásra ösztönzik a cégek az érdeklődőket, mondjuk csalitermékkel, lead magnetekkel, de utána sokkal inkább eDM-ként, értékesítési céllal valósul meg a tényleges levélküldés.
A kettő tehát két különböző cél, azonban a modern tartalommarketingben sokszor nehéz elválasztani őket. A konkrét cél tulajdonképpen szinte mindig a marketingcél lesz, ezért a hétköznapi használatban a két fogalom összeforrt. Éppen ezért a legtöbb adatbázisépítő felületen mindkét célhoz hozzájárulást kérnek, biztos, ami biztos alapon.
3. Checkbox-szal vagy nélküle?
A hozzájárulásokat technikailag checkbox segítségével is be lehet kérni, de erre nem feltétlenül van szükség. Egy jól megfogalmazott szöveg, amiből egyértelműen kiderül, hogy mihez ad hozzájárulást a feliratkozó és egy aktivitást kiváltó gomb (pl. maga a hírlevél feliratkozás gomb) checkbox nélkül is elegendő lehet.
4. Milyen adatot kérhetünk?
Az is fontos, hogy nem kérhetünk el akármilyen adatot a hírlevél feliratkozás során. Gyakorlatilag csak nevet és e-mail-címet várhatunk el. Bármilyen csábító lenne születési adatot, telefonszámot, vagy akár a termékünkhöz kapcsolódó információkat bekérni, ezt nem tehetjük meg, hiszen ez „csak” egy hírlevél- (vagy eDM-) lista.
5. Bizonyítanunk kell!
Ezen felül tárolnunk kell rendszerlogokat, naplókat. Az adatkezelőnek ugyanis tudnia kell bizonyítani, hogy a feliratkozás valóban megtörtént és nem egyéb úton jutott (hozzájárulás nélkül) az adatokhoz.
Mivel az adatok bekérésekor a GDPR tájékoztatási kötelezettséget ír elő, ezért azt is bizonyítani kell, hogy ez megtörtént, tehát az ezzel kapcsolatos adatokat is el kell tárolni, ez pedig már ismét az adatkezelő jogos érdeke lesz, vagyis ennél a pár adatnál a jogalap már nem a hozzájárulás.
Kevés ez az 5 pont és érdekelne még bővebben a téma? A liftupakademia.hu oldalon elérhető a témában Lévai Richárddal közösen írt könyvünk, a GDPR Iránytű Online marketingeseknek címmel, vagy várunk szeretettel a Social Media Hub előfizetőink között, akikkel folyamatosan megosztjuk az online marketinggel kapcsolatos híreket és az adatvédelmi kérdésekről sem feledkezünk meg!
Vendégszerzőink külsős szakértők, nem a Webshippy munkatársai. A Webshippy Kft. kizár minden felelősséget a fenti cikkben található információk felhasználásából fakadó következményekért.
